Amikor beültem a Toy Story 5 vetítésére, már előre tudtam, hogy a Pixar legendás szériája a mozitörténelem legjobb franchise-a. Ezen szerintem nem is érdemes vitatkozni. Négy filmből négy siker, rengeteg remek rövidfilm és különkiadás, valamint az animációs műfaj forradalmasítása – más sorozat nem büszkélkedhet ilyen makulátlan múltra. Az egyetlen igazi veszélyt az jelentette, hogy egy gyenge vagy középszerű ötödik résszel saját magát taszítaná le a trónról. Egy csalódás szinte matematikailag elkerülhetetlennek tűnt. Hiszen hihetetlenül nehéz ennyi idő után is kiváló filmeket készíteni, előbb-utóbb mindenki hibázik, nem igaz? Nos, úgy tűnik, nem. Egyáltalán nem, mert a fantasztikus Toy Story 5 egy megható és kreatív alkotás, amely csak tovább erősíti a franchise megkérdőjelezhetetlen elsőségét.
A film szinte mindent tökéletesen csinál. Az animáció gyönyörűbb, mint valaha – a stáblista alatt egy pillanatra azt hittem, egy élőszereplős jelenetet nézek. A képek élessége, színei és folyékony stílusa azonnal magával ragad. A nyitójelenet egy elképesztően látványos, elveszett, technológiailag fejlett Buzz Lightyear játékokból álló sereget mutat be. Ez a rész vibráló és életteli, ami tökéletesen illik a jelenet energiájához, míg a későbbi, főleg Jessie-hez kapcsolódó pillanatok lágyabbak és éteribbek, pontosan követve a történet hangulatát.
Az elveszett Buzz-sereg története eleinte teljesen különállónak tűnik a fő cselekménytől, de végig éreztem, hogy a dolognak értelmes lezárása lesz. Így is történt: a Toy Story 5 cselekménye, bár elsőre széttartónak hat, gyönyörűen összeáll, és szórakoztató, kreatív módon fonódik egybe. A film ráadásul olyasmit is megcsinál, amire a régebbi franchise-ok folytatásai ritkán képesek: egyszerre tiszteleg a múlt előtt, miközben nem érzi magát annak foglyának. A régi részekre való utalások, a poénok és a rejtett tojások sosem hatnak erőltetettnek, hanem természetesen épülnek be az új történetbe.
Jessie ideje eljött és új játékok születnek
A Toy Story 5 egyik legnagyobb újítása, ahogyan a „játék” fogalmát újraértelmezi. Amikor Bonnie vagy a film másik fiatal főszereplője, Blaze használja a képzeletét, az animáció stílusa teljesen megváltozik. Olyan, mintha egy gyerek játékos ceruzarajzai kelnének életre a valódi játékokkal. Ez hihetetlenül innovatív és szórakoztató, az egyik kedvenc újításom a franchise-ban. Még fontosabb, hogy ez a technika tökéletesen szolgálja a film fő témáját: a játék és a képzelet fontosságát. A film emellett friss nézőpontot is hoz: ez Jessie filmje, nem Buzzé vagy Woodyé. Utóbbi lényegében mellékszereplővé válik, ami logikus következménye a Toy Story 4-ben lezárt karakterívének.
Jessie középpontba állításával a Toy Story 5 egyszerre ismerős és vadonatúj. Ezt azzal is eléri, hogy a gyerekek nagyobb szerepet kapnak, mint valaha. Bonnie és Blaze gyakorlatilag társszereplők Jessie és egy váratlan figura mellett. A film teljes mértékben elkötelezi magát amellett, hogy megmutassa, kik is ők, és miért olyan nehéz néha gyereknek lenni. Az ő küzdelmeik és a játékokhoz fűződő kapcsolatuk előtérbe helyezésével a film olyan érzelmi húrokat pendít meg, amelyeket korábban még nem érintett. Jessie saját története is szomorú, erőteljes és gyönyörű. A film során a múltjával küzd, miközben kétségbeesetten próbálja megmenteni Bonnie-t a technológia veszélyeitől.
Bonnie új Lilypad táblagépe, amelyet a szülei a barátkozás megkönnyítésére vettek, nem használja a régi játékokat. Greta Lee karaktere, Lily, a digitális asszisztens, azt hiszi, Bonnie csak az ő segítségével találhat barátokra, és mindenkit eltakarít az útból, aki az útjába áll. Ez a régi és új harca váratlanul olyan helyre vezeti Jessie-t, ahová sosem gondolta volna, hogy visszatér. Ez a fajta fejlődés kevésbé ügyes kezekben könnyen egy giccses, nosztalgikus történetté válhatott volna. Jessie az utazás során sokat tanul a múltjáról, a céljáról és arról, hogyan értheti meg másokat. Egyszerűen gyönyörű, és egy olyan csodálatos végkifejlethez vezet, amire nem számítottam.
Conan O’Brien és a franchise csúcsa
De a Toy Story 5 nem csak azért kiváló, mert érzelmes és megható. Soha nem felejti el szórakoztatni a közönséget. Kreatív, érdekes, vicces – nagyon vicces. Különösen azért, mert a meglepetés társszereplő, az elektronikus bilire szoktató Smarty Pants annyira hihetetlen, hogy szinte el sem hiszem. Conan O’Brien alakítása, amely helyenként teljesen elszabadult és őrült a legjobb értelemben, több érzelmet érint meg, mint amennyit a legtöbb ember egy év alatt átél. Hol hihetetlenül intenzív, dühös, hangos és arrogáns, hol pedig elgondolkodtató, kedves és mélyen emberi. És ezt a széles érzelmi skálát úgy hozza, hogy közben elképesztően szórakoztató is.
O’Brien Smarty Pants-e nem az a mellékszereplő, akire számítottam. Ő a film egyik főszereplője, aki a cselekmény és az érzelmi súly nagy részét is cipeli. Őszinte áhítattal néztem, mennyire jó volt Conan O’Brien a Toy Story 5-ben. Az alakítása egyenesen a valaha volt legjobb szinkronszínészi teljesítmények közé emelkedik. Ez illik egy olyan filmhez, amely csak tovább erősíti a Toy Story-t a mozitörténelem legjobb franchise-aként. Az egyetlen dolog, ami visszatartja ezt az ötödik részt a tökéletességtől, az az, hogy ez az első film, amely tudatosan készül a folytatásra. Woody csökkentett szerepe egyértelműen egy későbbi nagy visszatérés előkészítése volt.
Emellett annyi változtatás történt a játékokon – Woody viccesen kifogott poncsója például –, hogy nem tudtam szabadulni az érzéstől, hogy valaki már a merchandising lehetőségeken gondolkodott. Ez egy kicsit igazságtalan a filmmel szemben, főleg, hogy az új, továbbfejlesztett Buzz Lightyear játékok mind a narratívát, mind a tematikát szolgálják. De az első nézéskor nem tudtam teljesen figyelmen kívül hagyni, hogy néhány apró döntést inkább a vállalati szempontok, mint a történet igényei inspiráltak. Az a tény, hogy ez az egyetlen valódi kritikám a Toy Story 5-tel szemben, hatalmas bók. Ez a film mindaz, amit ettől a franchise-tól várok. Mindaz, amit megszoktam tőle, még akkor is, ha folyamatosan azt gondolom, hogy lehetetlen ennyi idő után is ilyen jó filmeket szállítani. De több mint 30 év után a Toy Story nemcsak hogy még mindig nagyszerű, hanem a legnagyszerűbb.
© Pixar
Forrás: Nerdist.com ↗̱
